asszem egy jo par dolog kimaradt a szigetes beszamolobol, es hat en nem vagyok akkora blog-huszar, mint mondjuk I., vagy Suematra, ugyhogy nem is torekszem teljessegre.

de van egy vicces dolog. ill. ketto. az egyik, hogy ez a blog eleg vicces, mert vagy olyanok olvassak, akik egyatalan nem ismerenek[remelem azert legalabb egy paran - hiaba, azert ez megiscsak ego-hobby], vagy olyanok, akik nagyon is [trin, huck, p.]. szoval vigyaznom kell mit irok, mert mondjuk a nôm berag. heh. de ezen nem fog, mert nincs miert. bar az alabbi dolog egy helyes csajjal tortent, aki mellesleg pszichot tanul [ezzel is megerositve a pszichologusok_csajok_helyesek - statisztikat]. ennyi:

soha nem valtottunk egy szot sem, de ugy alakult, hogy beszelgetni kezdtunk. elkerulendo a kinos szep_ido-jellegu mondatokat, 5-5 mondatot kellett mondanunk, amit feltetlenul tudnivalonak gondolunk magunkrol [heh, ez persze az en talalmanyom]. de annyria bejott, hogy mikor vegul elkezdott a koncert, amire vartunk, alig birtuk abbahagyni a beszlegetest. persze ehhez kellett, hogy jo fej legyen, meg belemenjen a jatekba, de akkor is erdekesnek tartom a kiserletet, ill. izgalmasnak a kialakult eredmenyt: hogy ugyanis felora alatt olyan kozel lehet kerulni vkihez, mint mondjuk 1-2 ev alatt sem vki mashoz, aki pedig mondjuk a haverod.


a Te 5 mondatod mi lenne?
[en az enyemeket, ami persze hangulat/idojaras fuggo, szerintem holnap kinyomom ide, de addig gondolkozz Te is!]